Paraziták az alagsorokban
Tartalom
10 Világvége lehetőség, ami az emberiséget fenyegeti
Ifjúsága[ szerkesztés ] A Vavilov testvérek emléktáblája a Moszkvai kereskedelmi iskola falán Ny. Vavilov Apja, Ivan Iljics Vavilov — a Moszkvai kormányzóság Volokolamszki járásából származott, parasztcsaládból, és az "Udalov és Vavilov" kereskedőházat igazgatta.
Anyja Alekszandra Mihajlovna Vavilova leánykori nevén Posztnyikova; — volt.
Régi barátok, új ellenségek
A családban összesen hét gyerek született, de közülük három fiatalon meghalt. Nyikolaj öccse, Szergej Ivanovics Vavilov — neves fizikus, a szovjet fizikai optikai iskola megalapítója lett, aki — között a Szovjet Tudományos Akadémia elnöki pozícióját is betöltötte. Alekszandra nővére — orvosnak tanult és Moszkva közegészségügyi rendszerének kiépítésén dolgozott; Paraziták az alagsorokban húga — mikrobiológusként dolgozott, egy expedíció során a feketehimlőbe halt bele.
Nyikolajt már gyerekkorában érdekelték a természettudományok. Egyik kedvenc időtöltése az állatok és növények megfigyelése volt és apja jókora könyvtárában is bőven talált könyveket, térképeket kíváncsisága kielégítésére.
Nyikolaj Ivanovics Vavilov – Wikipédia
Apja ösztönzésére a moszkvai kereskedelmi iskolába iratkozott be, majd a középfokú tanulmányai végeztével ban a Moszkvai Mezőgazdasági Intézet agronómusi szakára iratkozott be a Moszkvai Cári Egyetem lett volna az első választása, de a felvételinél kötelező volt a latin nyelv ismerete, amihez legalább még egy év felkészülésre lett volna szüksége.
Tanulmányai során egyértelművé vált számára, hogy inkább kutatói munkával kíván foglalkozni.
Diplomamunkáját a Moszkvai kormányzóságban károsító meztelencsigákról írta, amiért megkapta a Moszkvai politechnikai múzeum díját. Diplomáját ben kapta meg.
Családja[ szerkesztés ] Vavilov kétszer nősült. Első feleségét, Jekatyerina Nyikolajevna Szaharovát — ben vette el. Ebből a házasságából származott első fia, Oleg —[2] aki fizikából szerzett diplomát, megvédte kandidátusi disszertációját, majd nem sokkal később hegymászóbalesetben meghalt a Kaukázusban.
A könyvbe Barulina írta a dinnyefajtákkal foglalkozó fejezetet. Második házasságából született második fia, Jurij, aki atomfizikusnak tanult és a későbbiekben számos cikket publikált apja életéről is. Pályafutása[ szerkesztés ] Vavilov jegyzetfüzetei ből Diplomájának kézhezvétele után Vavilov az intézetnél maradt, ahol egyrészt oktatott előadott a nők számára indított főiskolai mezőgazdasági kurzusokon is paraziták az alagsorokban, másrészt annak nemesítő állomásán a kultúrnövények parazita gombákkal szembeni ellenállását kutatta.
Meglátogatta Franciaországot, Németországot ahol Paraziták az alagsorokban Ernst Haeckel laboratóriumában dolgozott és Paraziták az alagsorokban itt a kor egyik legismertebb genetikusa, William Bateson felügyelete alatt tanulmányozta a gabonafélék ellenálló képességét; ezután pedig meglátogatta a Cambridge-i Egyetem genetikai laboratóriumát.
A Vavilov fivérek Nyikolaj balra anyjukkal ben sikerrel teljesítette a magiszteri nagyjából a későbbi kandidátusi fokozatnak megfelelő vizsgáit, de disszertációját nem védte meg; ez csak ra készült el A növények ellenállása a fertőző betegségekkel szemben címmel. Rossz látása miatt még gyerekkorában megsérült a szeme Vavilovot felmentették az első világháborús katonai szolgálat alól, de ban ennek ellenére tanácsadói minőségben kiküldték Perzsiába, az odavezényelt orosz katonák tömeges megbetegedésének kivizsgálására.
Denevéreket fogtak be a János kórház egyik folyosóján
Kiderítette, hogy a helyiek által készített lisztbe bekerül a konkolyperje perjeféle magja, vele együtt pedig a Stromatinia temulenta parazita gomba, amely egy mérgező alkaloidát, a temulint tartalmazta. A mérgezés súlyos tünetekkel, esetenként halállal járt.
Javaslatára Oroszországból szállították a csapatok élelmét és a megbetegedések megszűntek. Vavilov ezután a katonai parancsnokság engedélyével Perzsia belső területeire utazott, ahol a helyi gabonaféléket kutatta. Többek között begyűjtött egy búzafajtát, amelyet később Angliában különböző módszerekkel lisztharmattal próbált fertőzni, de nem járt sikerrel; ebből arra következtetett, hogy az ellenálló képesség függ azoktól a környezeti körülményektől is, amelyekben a növény kialakult.
A Perzsiában és a Pamírban talált paraziták az alagsorokban és rozsfajták egymáshoz hasonlóan változtak meg a környezettől függően; Vavilov ebből arra a következtetésre jutott, hogy az izolált hegyi élőhelyek, mint a Pamír a kultúrnövények változatosságának kiindulópontjaként szolgálhattak. Mintegy búza- és zabfajtát vizsgált meg és végzett velük hibridizációs kísérleteket. Megszervezte a paraziták az alagsorokban kormányzóságok AsztrahanyiCariciniSzamarai és Szaratovi mezőgazdasági áttekintését; ebből az anyagból írta meg es könyvét A Délkelet mezőgazdasági kultúrái-t.
A beutazási vízum késlekedése miatt azonban három nappal lekésték a konferenciát.
Itthon: Denevéreket fogtak be a János kórház egyik folyosóján | ronaykuria.hu
Amerikai tartózkodása három hónapig tartott. Ezalatt angolul is publikálta elméletét a Journal of Genetics-ben a homológ sorokról és New Yorkban megalapította az alkalmazott botanikai részleg ottani kirendeltségét.
De vajon mit tesz a járvány miatt bevezetett zárlat a baktériumokkal szembeni ellenálló képességünkkel?
Hazafelé menet megállt Angliában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Dániában és Svédországban és szintén személyes kapcsolatot épített ki szakmája neves képviselőivel, találkozott többek között pl. Nekikezdett a kultúrnövények világszintű változatossága feltérképezésének, hogy azok felhasználásával javíthasson az ország élelmiszer-ellátásán.
Nyikolaj Ivanovics Vavilov
Bukinyics kollégájával az első európaiak voltak, akik elérhették az addig lezárt Nurisztánt[20] később pedig a mediterrán térségbe és Afrikába. Ezek során Vavilov kiegészítette kultúrnövény-gyűjteményét és kutatta azok eredetét. Számos nehézséggel kellett szembenéznie, volt hogy egy sivatagon való átkelés során egy hétig csak sáskákat evett.
India környékén eljutottunk a datolyapálmákig, találtunk ősrozst, láttunk vad görög- és sárgadinnyét, kendert, árpát, répát. Négyszer keltünk át a Hindukuson, egyszer Nagy Sándor útvonalán. A következő két évben ismét hosszú külföldi utat szervezett a mediterrán térségbe. Hazafelé menet még paraziták az alagsorokban a német Württemberg hegyi vidékeinek földművelésével.