Férgek faj neve

A férgek másik neve. Tartalomjegyzék

A férgek másik neve, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok.

Talajban élő férgek

A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés.

A Wikimédia Commons tartalmaz Orsóférgek témájú kategóriát. Az orsóférgek Ascarididae a fonálférgek Nematoda egyik családja. A család valamennyi faja élősködő. Elterjedés, életmód[ szerkesztés ] Emlősökben elterjedtek az Ascaris, madarakban az Ascaridia nembe tartozó orsóféreg fajok.

Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális izomrétegből áll Állatrendszertan. Fejlődésük a bélcsíra állapotban rekedt meg úgy, hogy az ekto- és endoderma között már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.

bőrkiütések és férgek fogynak e parazitákkal

Fontos jellemzőjük, hogy a külső és a belső hámréteg az ekto- és az entoderma közötti részt, tehát a testüreg helyét parenchimának nevezett, laza kötőszövet extracelluláris mátrix tölti ki.

Ebben számos kicsiny hasadék figyelhető meg; utóbbiak összessége a skizocölómaami a csírafejlődés blasztula stádiumában kialakult elsődleges testüreg blasztocölóma maradványa Urania. A lánctelepes féregszerűek Catenulida egyes taxonjaiban a parenchima folyékony mátrixszá alakult, így ezek lényegében visszakapták elsődleges testüregüket blasztocölóma Állatrendszertan. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolt.

Férgek a fajok neve - Talajban élő férgek | Körinfo

Más pulyka férgek nélküli állatoktól pl. Ebből valószínűsíthető, hogy őseik testüreges állatok voltak; szervezetük másodlagosan egyszerűsödött jelenlegi, kezdetlegesnek tűnő formájába. Keringési rendszerük nincs; ennek szerepét a skizocölóma, esetleg a bélcsatorna látja el. Kiválasztó szerveik az úgynevezett elővesécskék protonefrídiumokamelyeknek a galandférgek kivételével elsődlegesen az ozmoregulációban van szerepe.

Anyagcseréjük nitrogéntartalmúm melléktermékeit ammónium -ionokként nagyrészt a testfalon át adják le Állatrendszertan. Ivarszerveik bonyolultak: mind a hím, mind a női ivarvezetékhez járulékos részek mennyi ascaris nő héjmirigyek kapcsolódnak. Kivezető rendszereik is komplexek.

férgektől hő közben élelmiszer hulladék paraziták

Az ősibb csoportok CatenulidaMacrostomorpha speriumai ostor nélküliek, a legtöbb faj hím ivarsejtjeit azonban két ostor hajtja. Amíg a többi állat petesejtje endolecitális típusú, azaz a szikanyagot maga a petesejt tárolja, addig a laposférgek nagy többségének Euneoophora klád petesejtje ektolecitális, tehát a szikanyag a petesejt körül, a sziksejtekben vitellocitákban halmozódik fel. Akárcsak a kerekesférgeknél Rotiferaezek női ivarmirigyei is két a férgek másik neve állnak: a petesejteket germocitákat, oocitákat létrehozó petefészekből germárium, ovárium és a sziksejteket képző szikmirigyből a férgek másik neve ; ezek együttese a germovitellárium.

Ha van párzószervük stylet, cirrusaz roppant különböző felépítésű lehet. A hím- és a női ivarnyílás gonopórus lehet közös, de teljesen különálló is Állatrendszertan.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Kültakarójuk[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek. A hámszövet összenő, működési egységet alkot az alatta lévő simaizomszövettel : ez a bőrizomtömlő.

Irigy Hónaljmirigy - Jönnek a számból a férgek (Szombathely, 1995)

Ez teszi lehetővé féregmozgásukat, ami azonban egyes, élősködő csoportjaikban teljesen visszafejlődött. A bőrizomtömlőhöz kapcsolódó további simaizomkötegek mozgásukat erőteljesebbé, hatékonyabbá teszik.

a nyaki platyhelminthes képei gyógyszerek tabletták férgek

Táplálkozásuk, anyagcseréjük[ szerkesztés ] Szájuk változatos helyeken nyílhat: lehet elöl, de akár a hasoldal közepe táján is. Egyes parazita taxonok például a galandférgek szájnyílása teljesen viwsszafejlődött. A szabadon élő fajok garatja rendszerint kiölthető, és emellett egyeseknek még kiölthető ormánya proboscis is van.

paraziták és fertőzések kezelése gyógyszerek a férgek hagyományos orvoslás

Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. Egynyílású bélcsatornájuk vakon végződik, bár egyes örvényférgekben és mételyekben másodlagosan kialakult egy vagy több anális pórus — sőt, akár átmeneti végbélnyílásuk is lehet.

A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. Utóbbi különböző mértékben elágazva a tápanyagok elosztásában is részt vehet. A belső élősködők endoparaziták bélcsatornája változó mértékben csökevényes lehet, így pl. A táplálék a szájnyíláson jut a garatba az előemésztést a garat mirigyei kezdik meg.

ahol a pinwormák megfertõzõdnek erő és parazita

A garatból jut a táplálék középbélbe, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik. A középbél gyakran gazdagon szétágazik, így az anyagszállító rendszert a béledényrendszer helyettesíti. A a férgek másik neve olyan, vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek a felesleges bomlástermékeket ugyanebbe a béledényrendszerbe ürítik vissza, és a féreg azokat szájnyílásán öklendezi vissza a külvilágba.

Az élősködő laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődött, és a tápanyagokat kültakarójukon át szívják fel a gazdaszervezetből. Légzésük[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nincs külön légzőszervük.

A laposférgek is teljes testfelületükön, diffúz módon veszik fel az oxigént át.

Férgek a fajok neve

Ehhez állandóan nedves környezetre van szükségük, hiszen ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, ezért a sejtek nem tudják felvenni. Több faj az elágazó béledényrendszer falán a férgek másik neve, a vízből is képes gázcserére. Kiválasztásuk[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske. Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer.

Talajban élő férgek | Körinfo

A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.

Érzékelő és szabályozó rendszereik[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek gyűrű alakú központja a fejtájon található. Ebből a tulajdonképpeni agydúcból a test két oldalán két vastagabb idegtörzs indul a has felé, és ezek egy idő után idegrostokra ágaznak szét. Ezeket több keresztirányú ideg köti össze. A szabadon élő fajok érzékszervei fejlettek. A bőrben elhelyezkedő érzékelő receptorok hő- és mechanikai ingereket tapintás, rezgések fognak fel.

Laposférgek

A szabadon élő örvényférgek fejtáján egyszerű, fényérzékelő kehelyszemei is kialakultak. Több taxonban kémiai érzékszervek jelennek meg.

Az élősködő fajok érzékszervei redukáltak; érzékelésük többnyire a tapintásra korlátozódik. Hormonális szabályozásukat a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.

Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] Egyedfejlődésük egyaránt lehet közvetlen vagy közvetett. A közvetett fejlődés során több lárvaalak is megjelenhet, az élősködő fajoknál gazdacsere is előfordul. Elsődlegesen szabadon élők, de többségük élősködő, méghozzá úgy, hogy köztük külső- ekto- és belső élősködők endoparaziták egyaránt előfordulnak; utóbbiak többnyire állatok emésztőrendszerében telepszenek meg. A szabadon élő fajok többsége ragadozó.

Szaporodásuk[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnősekcsak néhány fajuk — a vérmételyek Schistosoma spp. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekamelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A belső és kölcsönös megtermékenyítés után petéket raknak.

A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy a férgek másik neve át alakulnak kifejlett laposférgekké. Egészségügyi és gazdasági jelentőségük[ szerkesztés ] A közvetett fejlődésű mételyek Digenea — mint például a májmétely Fasciola spp.

A trópusi és szubtrópusi tájakon a vérmétely fajok Schistosoma spp.

Orsóférgek

Több mint millió embert fertőz, 12— ezer embert öl meg évente. A csáklyásférgek Monogenea számos faja az akváriumi és egyéb tenyésztett halak külső élősködője. A földi planáriák Geoplanidae több faja például Arthurdendyus triangulatusBipalium spp. Másokat például Platydemus manokwariEndeavouria septemlineata éppen ellenkezőleg, az inváziós csigafajok, mint a férgek másik neve közönséges achátcsiga Achatina fulica elleni biológiai védekezésre használják fel.