A férgek elhalt és élő vize, Bélférgesség (2)
Tartalom
Közönséges földigiliszta
Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte lehet gilisztákat találni. A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára.
Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet. A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem a férgek elhalt és élő vize új élet.
A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul.
- Hullajelenségek – Wikipédia
- Tőzegcserzés[ szerkesztés ] A tőzegmocsarak magas savtartalmú vize, az alacsony hőmérséklet és az oxigénhiány alakítja ki.
- Helmint profilaxis
- Közönséges földigiliszta – Wikipédia
Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert. Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik.
A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza a giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon. A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét.
- MÁSODIK REND: Soksörtéjűek (Polychaeta) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
- Fő jellemvonásuk, hogy minden szelvényükön egy pár oldalt kiálló lábcsonk: parapodium képződik; ezeken helyezkednek el a mesteri alkotású sörték, rendszerint több kötegben.
- A paraziták tablettáiban
- Bélférgesség - Kérdezze meg gyógyszerészét!
Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
Hullajelenségek
A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak.
Fogságban legfeljebb 6 évig él. Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget hónapos korban éri el. A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van.
- Írta: Kerkhofné Demjén Cecilia Mik azok a bélférgek?
- Típusú helminták az emberekben
- Hasnyálmirigy paraziták
A giliszta hímnősmégis partnert kell a férgek elhalt és élő vize a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben egy nyálkás tok köti össze őket.
Вы временно заблокированы
A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki. A nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot.
Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni.
Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez hónap kell.
Mik azok a bélférgek?
Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét. Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek. Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken.
Navigációs menü
Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább. Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére.
Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.