Navigációs menü

A kerekes féreghez hasonló férgek, Kerekesférgek

Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt fajok pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún.

Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó. A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe.

A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő tagoltságot mutat, az egyes ízek egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát.

Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak. Közvetlenül a szájnyílás után található a rágógyomor mastax.

A kerekes féreghez hasonló férgek Tartalom Teljes szövegű keresés Férgek Ismét egy olyan állatcsoport, amely a mai korszerű, a kerekes féreghez hasonló férgek származástani gombák és paraziták gyógyszere alapján rendszerező állattanban már nem szerepel. Éjjeli féreg magyar szinkronos előzetes Mivel azonban könyvünk célja a legfontosabb és leginkább szembetűnő hazai állataink bemutatása, mindenekelőtt azokat az állatokat ismertetjük, amelyekkel az ember mindennapi életében vagy a természetet járva leggyakrabban találkozik. Gyakori hazai örvényférgek a tejfehér és a gyászos planária A legegyszerűbb szervezetű férgek a laposférgek Platyhelminthes állattörzsébe tartoznak.

Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással működik. Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő. Ez az ősi típusú rágószerv megtalálható a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon. A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is.

Account Options

A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik. A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és a közepe felé eső a kerekes féreghez hasonló férgek csillók vannak. A gyomor után a szintén csillós falú középbél, majd a végbél következik. A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is.

a kerekes féreghez hasonló férgek

Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és az azt körülvevő kutikulából áll. A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult.

A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak. Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába.

a kerekes féreghez hasonló férgek

A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. Szerveik és szöveteik -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak. A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található.

A kerekes féreghez hasonló férgek Brehm: Az állatok világa / Általános jellemzés

A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún. Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű.

a kerekes féreghez hasonló férgek

A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal. A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez.

A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk.

Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van.

  1. Kihúzott egy férget
  2. A kerekes féregnek van egy teste A kerekes féregnek van egy teste
  3. Kerekesférgek – Wikipédia
  4. Mantu és férgek

A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem az elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik is vannak. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő folyadék a csatornákon keresztül vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut.

A hólyag percenként négyszer húzódik össze, így óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át rajta. Szaporodás[ szerkesztés ] A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak.

Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak nincsenek is hímjeik.

A kerekes féreghez hasonló férgek Balázs gazda - Nyüvek, légy lárvák eltávolítása Maggots removal szalagféreg az emberekben, hogyan kell hozni Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel.

Az ismert hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, belső szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek. Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal töltött sejttömlőt találunk, ezért a hímek rövid életűek.

Tartalomjegyzék Talajban élő férgek Körinfo Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni. A közbeszéd a féreg szóval sokféle dolgot jelöl; nemcsak a farkast hívja toportyánféregnek, hanem néha még az embert is féregnek minősíti.

Szinte egész testüregüket kitöltik a körte vagy golyó alakú herék. Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a nőstények kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket.

A nőstény ivarkészüléke a petefészekből és a petevezetőből áll.

A kerekes féreghez hasonló férgek. Kerekesférgek

A petefészek a petéket termelő ovariumból és a feltűnően nagy, tartaléktápanyagot termelő szikmirigyből tevődik össze. A szikmirigy után helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult.

Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek. Az első csoportba tartoznak a Bdelloidea v. Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak. A kerekes féreghez hasonló férgek második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak.

a kerekes féreghez hasonló férgek

Említésre méltó, hogy ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek. A Rotatoriák többsége a harmadik csoportba sorolható. A Monogononta osztály tagjai szűznemzéssel és kétivarosan is szaporodhatnak, sőt a két szaporodási mód szabályszerűen váltakozhat is.

Kerekesférgek, A kerekes féreghez hasonló férgek

Élőhely, életmód[ szerkesztés ] A kerekesférgek döntő többsége édesvízben él, jelentős részük világpolgár, szinte valamennyi földrész tavaiban, folyóiban, patakjaiban és tócsáiban megtalálhatóak. A legkisebb időszakos vízgyülemléseket, barlangi patakokat, hévvizeket, kutakat is benépesítik, még kénes vizekben is előfordulnak. A folyótorkolatokban keveredő édes-sós vizekben élő fajok száma csekély, ezek tulajdonképpen édesvízi fajok, csak elviselik a a kerekes féreghez hasonló férgek sótartalmat.

A valóban tengeri fajok száma elenyésző. Az úszó, lebegő fajok a zooplankton tagjai, ezek gyakran tömegesen jelennek meg. Számos fajuk csak rövid úszásra képes, vagy inkább az iszap felszínén, vagy a vízinövényeken mászkál.

A vízinövényeken néhány helytülő faj is megtalálható.

Kerekesférgek

Ezek néha tokot is választanak ki maguk köré, sőt telepet is alkotnak. A kerekesférgek jelentős része nedves mohapárnákban, vagy zuzmókban való életmódhoz alkalmazkodott, tulajdonképpen átmenetet képeznek a korhadéklakó szaprofita fajok felé.

Akadnak közöttük más állatok testén élő és élősködő fajok is. Számos fajuk képes ún.

Férgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Ilyenkor maga az állatka is kiszárad, életfolyamatai lecsökkennek. Tartalék tápanyaga képes évekre is ellátni az állatkát. Amikor aztán újra nedves közegbe kerül, megszívja magát vízzel és életre kel. Ez főként az időszakosan kiszáradó pocsolyákban, valamint a mohapárnákban élő fajokra jellemző.